Mióta rájötte, hogy szeretem próbálom kerülni, kevesebbet beszélni vele, elrejteni az érzelmeim. Bevallom hiányzik az érintése, de nem lehetek vele. El kell innen mennem különben nem tudom visszafogni magam. Fogalmam sincs hova megyek, de minél előbb el innen. Ma reggel ahogy felkeltem nem is csodálkozom, hogy nincs mellettem senki. Mostanában alig vannak itthon. Két hete talán egyszer láttam Louis-t míg a többiekkel minden nap találkoztam. Fogalmam sincs mi van Louis-al, de így legalább el tudom kerülni. Úgy döntöttem ágyban maradok mert nem éreztem olyan jól magam. A telefonommal lefényképeztem a hasamat majd végigsimítottam rajta. Halványan elmosolyodtam és már gondolatban azt terveztem ahogyan a kisbabámat a kezemben tartom. Hirtelen kinyílik az ajtó majd egy mosolygós Louis jön be. Istenem az a mosoly. Nem gondolhatok ilyenekre. El kell őt felejtenem. Na ezért kell innen elmennem.
- Szia! - köszön - Készülj mert jössz velünk!
- Hova?
- Hol marad az úgy hiányoztál drága egyetlen Louis-om? - kérdi nevetve majd folytatja mielőtt meg tudtam volna szólalni - Elsőnek interjúra megyünk utána koncert majd bulizni. Előtte viszont nézz fel netre. Készülj fel amiről kérdezni akarnak.
Mire megszólaltam volna ki is ment. Ez könnyen ment. A laptopomat az ölembe tettem majd beírtam a keresőbe a "One Direction" -t majd kiadott egy csomó képet rólam és Louis-ról. Arról megy a találgatás, hogy Louis-nak gyereke lesz, tőlem mint az új barátnőjéről. Ó, Istenem! Ezen nem tudtam nem nevetni. A fejemet fogtam olyanokat írtak. Mikor elolvastam egy cikket annyira elkezdtem nevetni, hogy a könnyeim kicsordultak. Kinyílt az ajtó majd megint Louis jött be.
- Mi ennyire vicces? - kérdi
- Ezek a cikkek feldobták a napomat! Komolyan vicc az egész!
- Vagyis nem érint rosszul meg ilyenek? - kérdi mire megrázom a fejem és kérdőn nézek rá - Akikkel voltam lányok azok mind felkapták a vizet és azonnal kérték leszedetni a képeket és a cikkeket!
- Én csak röhögni tudok rajta! - mondom hatalmas vigyorral a képemen - Amúgy van ennek még jobb oldala! - mondom amit most ő nem ért - Megnőtt a követőim száma!
- Hülye!
- De ne vedd komolyan. Nem érdekel a hírneved! - mentegetőzöm mert nem szeretném ha félreértené
- Tudom! Te más vagy! - fekszik be mellém az ágyba majd a képeket kezdi nézegetni majd egyre rákattint - Ez egész jó lett
Az összes közül ez a legfélreérthetőbb. Elnevettem magam majd megnéztem a többi képet. Néha beleolvasgattam a cikkbe amitől néha elkapott röhögőgörcs.
- Hihetetlen vagy! De öltözz.
- Ok!
A szekrényben kezdtem kutatni valami normális ruha után. Elővettem egy szoknyát, egy fekete felsővel amit felkaptam magamra nem foglalkozva Louis-al, de azonnal le akartam kapni magamról, de valaki megakadályozta. Méghozzá Louis.
- Miért akarod levenni?
- Borzalmasan áll! - nézem magam a tükörben
- Szerintem gyönyörű vagy! Le ne vedd! - suttogta fülembe amitől kirázott a hideg - Csak ne vegyél fel magassarkút!
- Miért?
- Tudod az ágyban mindenki egy magas! - ezzel meglephettem, de ez volt a célom
- Ezzel célozni akarsz valamire?
- Én nem! Csak elmondtam amit tudok! - vonok vállat
- Ahha! Mióta lettél te ilyen kis perverz?!
- Mióta terhes lettem! Mielőtt nem volt bennem egy gyerek minden hétvégén részeg voltam és mindig más pasit fektettem le. Most pedig? 5 hónapja senkivel sem voltam! - rázom a fejem
- Majd bepótoljuk! - csókolja meg a nyakamat
- Megszülethetne már ez a gyerek! - fordulok meg Louis karjai között a tükör felé - Soha életemben nem voltam még ennyire nehéz mint most! - grimaszolok
Ha azt mondanám, hogy kövér vagyok a gyerekemet is sérteném. Nem kövérnek tartom magam csak nem szépnek.
- Ne butáskodj már! - nevet Louis a nyakamba - Még így is jó ha eléred a hetven kilót, de szerintem nem vagy annyi sem!
- Én így több mint egy mázsa vagyok! - mondom szomorúan
- Te hülye vagy! - nevet ki Louis - Amúgy az jó mert akkor elbírok egy mázsát! - kap fel hirtelen a kezébe
Szorosan fonom karjaim nyaka köré nehogy leejtsen. Csak vigyorog rajtam majd elindul velem.
- Ki ne menj a szobából! - mondom mérgesen
- Miért is?
- Mert kint van a seggem!
- Nem baj! - ment ki
- Louis! - sikítom mikor elkezdett futni
A többiek nevettek rajtunk Liam pedig képet csinált.
- Liam ki kirakod megöllek!
- Nyugi nem rakom ki a formás kis segged! - nevet mire felmutatom a középső ujjam
- Tegyél már le! - mondom
- Had gondolkozzam! - mondja - Nem!
Elröhögöm magam majd inkább beletörődöm a sorsomba. Miután kijátszottuk magunkat és a többiek is elkészültek elindultunk az interjúra. Nem tudom miért kell nekem is benne, de nem baj. Másfél óra múlva a fiúk felmennek az emelvényre majd leülnek a kanapéra. Louis rám mosolyog amit viszonzok. Majd elkezdődött az interjú. Elsőnek az albumról, dalokról, klipekről, turnéról kérdezgetnek majd rátérnek a fiúkra. Mindenkit végigkérdeznek a magánéletükről. A legvégére hagyják Louis-t ugyanis neki szánják a legtöbb kérdést.
- Na, és Louis ki az a lány akivel már hónapok óta látunk. Nem mellesleg a lány terhes is! A te gyermekedet hordja a szíve alatt? - kérdi a műsorvezető
- Az a lány nagyon közel áll hozzám. Sajnos nem tőlem van a gyermek, de segíteni fogok neki mindenben.
- Vagyis szerelmes vagy a lányba? Együtt vagytok?
- Nem vagyunk együtt, de őszintén mondom nem bánnám. Nem mondhatnám azt, hogy szerelmes vagyok viszont nem közömbös!
Hatalmas vigyorral bámulom őket, de közben össze vagyok zavarodva. Azt jelenti, hogy lehet köztünk valami? Nem az nem lehet! Hiszen Louis ő, ő én pedig én. Teljesen mások vagyunk. Lehet nekem sem közömbös, de neki túl sok dolga van nekem pedig a gyermekemet kell majd felnevelnem. Azt veszem észre, hogy Louis itt áll előttem.
- Gyere! - ragadja meg a karom miközben én semmit sem értek
Mi van? Minek visz fel az emberek, kamerák elé? Ennyire elbambultam volna?
- Had mutassam be Anna Higgins-t! - ültet az ölébe ugyanis máshol nincs hely
- Örülök Anna! - mondja a műsorvezető - Feltehetek pár kérdést?
- Persze ha nem személyes! - mondom - Azokra nem szívesen válaszolnék!
- Rendben! - bólint műmosollyal az arcán - A neved Higgins? A One Direction volt menedzserének lánya vagy?
- Igen! - bólintok egykedvűen
- És hogy kerültél a fiúkhoz?
Na, most ezt mondjam el? Nem, burkoltan kell elmondanom. Louis a derekamat erősebben szorítja jelezve, hogy segít ha kell. Megráztam a fejem majd összeszedett gondolatokkal válaszoltam.
- Egy nap kaptam egy hírt amitől el kellett költöznöm Paul-hoz. Mikor megtudta, hogy terhes vagyok letagadott így a fiúknál lakom mivel utcára rakott volna. Mivel a fiúk ilyen jó fejek befogadtak! - mosolygok
- Ezt sajnálattal hallom! Min vesztetek össze Paul-al!
- Azt hitte Louis-tól van a gyerek amin besértődött és nem hallgatott végig. Persze miután megtudta ki akart békülni, de engem már nem érdekel!
- És azt meg tudhatjuk ki a gyermek apukája?
Hirtelen megdermedek. Az....az. Nem is tudom mit gondoljak. Ahogy jönnek az emlékek a szemeimet könnyek lepik el. Az este amikor megerőszakoltak, mikor megtudtam a családom halálát, apám lekurvázott, letagadott. Összevisszaság uralja a gondolataim. Mindenhol csak emlékek vannak. Rázom a fejem, de semmi.
Louis Tomlinson
Tudtam, hogy nem kellett volna felhoznom. Egy rossz kérdés és már is hívhatom a mentőket. Sokkot kapott vagy nem tudom, de rázza a fejét, sír, sikít, rángatózik. Hátul vagyok vele és várjuk az orvosokat. Én mondtam nem akarom bemutatni, de a nő csak erősködött. Miért nem értette meg? Elmondtam volna amit szabad és ami ha nem is teljesen, de tartozik rájuk.
- Anna! Anna! - szólítgatom miközben simogatom arcát - Nyugodj meg! Semmi baj nincs! Nincs itt az az ember! - suttogom
Egy kicsit lenyugszik majd hirtelen zokogni kezd! Ölembe húzom majd nyugtatóan simogatom hátát. Ha nem lenne terhes már lehet agyon drogozta, itta, bulizta volna magát. De nem. A gyermekért megtette, pedig el is akarta vetetni. Nagyon tisztelem ezért. Szerintem én is segítettem neki, de ebben nem vagyok biztos.
- Louis nem tudom felnevelni! Ha majd rá nézek csak ő fog eszembe jutni! - suttogja maga elé miközben tűt szurkálnak a kezébe
- Dehogynem! Anna erős vagy! A kisbaba rád fog hasonlítani!
- És ha az apjára?
- Akkor rám! - vonom meg a vállam ami igaz
- De benne lesznek apád vonásai!
- Amik az enyém is! Ha rám tudsz nézni a babára is! Hope erős vagy nem roppanhatsz össze. Szüksége lesz rád a gyereknek.
- De borzalmas anya leszek! - zokog fel - Nem tudok semmit a gyerekekről!
- Figyi! Hétvégén elviszlek anyumhoz! Kérj tőle tanácsot benne bízhatsz!
- De ő a te anyukád! - suttogja
- De tud tanácsot adni! 5-en vagyunk tesók van tapasztalata! - mosolyodom el
Hope nem mond semmit amit igennek veszek. A nyugtatók hatni kezdenek így fejét vállamra téve bealudt. Felkaptam majd egy fekete terepjáróval haza vittem. Viszont amíg koncert van mit csináljak? Egyet tehetek! Felhívom Zayn-t. Nem tudok mit tenni. Ő volt az aki a X-Factor-ban mondta nem lesz bandában! Szóló énekes lett viszont úgy tudom most itt van a városban. Előveszem a telefonom majd felhívom. A negyedik csöngésre veszi fel.
- Szia! - hallom meg álmos hangját, remélem nem keltettem fel
- Szia, Zayn! - köszönök - Lehet egy nagy kérésem?
- Attól függ!
- Van itt nálunk egy lány. Eszméletén kívül van és nem akarom egyedül hagyni viszont koncertünk van! Nem tudnál átjönni?
- Mi a cím?
- A New York-i 1D villa! - nevetek fel - El sem tudod képzelni milyen hálás vagyok!
- Ok! 10 perc!
Zayn nem hazudott. 10 perc múlva jött be az ajtón. Már magyarázkodtam volna, de annyit mondott "Húzz a rajongóidhoz majd később pofázol" ezzel rám vágta az ajtót. Életemben ennyire nem vártam még a koncert végét. Sajnálom a rajongókat, de az az autogram osztáson ott sem maradtam. Majd bocsánatot kérdek tőlük azt kész. Komolyan így is örülök, hogy Zayn vigyáz Anna-ra. Az autóba beszállva padlógázzal mentem hazáig nem érdekelve ha megbüntetnek. Besprinteltem a házba majd a nappaliba mentem. Zayn a távirányítót nyomkodva nézte a tv-t.
- Nyugi semmi baja nem lett a hercegnőnek! Körülbelül 10 perce zavartam vissza aludni. Hulla fáradt! - kuncog
- Kösz haver! - vágódok le mellé - Sietsz vagy maradsz még? A srácok olyan 1 óra múlva jönnek!
- Ha nem gond dumáljunk!
- Nem! Hozok sört!
Jó volt beszélgetni Zayn-el. Évente ha háromszor találkozunk plusz a díjátadókon, de nem vagyunk azok az öri barik. Sajnáltam, hogy nem lépett be a bandába, de inkább az mint, hogy rosszul érezze magát. Rengeteget megtudtam róla és végre jó volt normálisként viselkedni. A fiúk is hazajöttek majd Zayn-t letámadva ugrottak mindkettőnkre. Engem miért kell megölni? Késő estig szórakoztunk így Zayn-t nem engedtük el hanem betettük Liam szobájába aki a kanapén aludt. A szobámba ahogy beléptem rögtön elmosolyodtam. Anna az egész ágyon elterülve aludt egy szál pólóban és bugyiban. A takaró le volt róla csúszva míg a pólója kicsit (majdnem kilátszik a melle) így rálátok lapos hasára. Miután lezuhanyzok mellé fekszem majd hamar álomba is merülök.
- Szia! - hallom meg álmos hangját, remélem nem keltettem fel
- Szia, Zayn! - köszönök - Lehet egy nagy kérésem?
- Attól függ!
- Van itt nálunk egy lány. Eszméletén kívül van és nem akarom egyedül hagyni viszont koncertünk van! Nem tudnál átjönni?
- Mi a cím?
- A New York-i 1D villa! - nevetek fel - El sem tudod képzelni milyen hálás vagyok!
- Ok! 10 perc!
Zayn nem hazudott. 10 perc múlva jött be az ajtón. Már magyarázkodtam volna, de annyit mondott "Húzz a rajongóidhoz majd később pofázol" ezzel rám vágta az ajtót. Életemben ennyire nem vártam még a koncert végét. Sajnálom a rajongókat, de az az autogram osztáson ott sem maradtam. Majd bocsánatot kérdek tőlük azt kész. Komolyan így is örülök, hogy Zayn vigyáz Anna-ra. Az autóba beszállva padlógázzal mentem hazáig nem érdekelve ha megbüntetnek. Besprinteltem a házba majd a nappaliba mentem. Zayn a távirányítót nyomkodva nézte a tv-t.
- Nyugi semmi baja nem lett a hercegnőnek! Körülbelül 10 perce zavartam vissza aludni. Hulla fáradt! - kuncog
- Kösz haver! - vágódok le mellé - Sietsz vagy maradsz még? A srácok olyan 1 óra múlva jönnek!
- Ha nem gond dumáljunk!
- Nem! Hozok sört!
Jó volt beszélgetni Zayn-el. Évente ha háromszor találkozunk plusz a díjátadókon, de nem vagyunk azok az öri barik. Sajnáltam, hogy nem lépett be a bandába, de inkább az mint, hogy rosszul érezze magát. Rengeteget megtudtam róla és végre jó volt normálisként viselkedni. A fiúk is hazajöttek majd Zayn-t letámadva ugrottak mindkettőnkre. Engem miért kell megölni? Késő estig szórakoztunk így Zayn-t nem engedtük el hanem betettük Liam szobájába aki a kanapén aludt. A szobámba ahogy beléptem rögtön elmosolyodtam. Anna az egész ágyon elterülve aludt egy szál pólóban és bugyiban. A takaró le volt róla csúszva míg a pólója kicsit (majdnem kilátszik a melle) így rálátok lapos hasára. Miután lezuhanyzok mellé fekszem majd hamar álomba is merülök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése