Anna Higgins
A pocakom egyre jobban nő így egyre nehezebben bírom. Louis teljes mértékben mellettem áll aminek egy részem örül a másik nem. Miért? Mert kezdek gyenge érzelmeket táplálni iránta. Nem akarok szerelembe esni mert akkor sebezhető lennék. Mióta apámat letagadtam azóta nem is beszéltem vele és nem is akarok. A fiúk találtak maguknak új menedzsert aki megengedte, hogy a fiúkkal menjek. Elégég jó fej pasi. A harmincas éve közepén járhat, ért a munkájához és nagyon jó fej. A fiúk már elkezdtek készülni a turnéra így keveset vannak itthon. Vannak interjúk, fotózások meg ilyenek. El akarnak rángatni, de nem akarok aggatni. Ők mondják nem aggatnék, de nem akarok botrányt kelteni. A rajongók így is ki vannak borulva. A kórházas eset után próbáltam erős lenni, de lelkiekben totál össze vagyok törve. A gyerekemnek mit fogok mesélni milyen voltam? Mit tettem az első randim előtt (ami nem volt), vagy mikor megismertem az apját. Ilyenekről nem tudok neki mesélni. Lehet, hogy fiú lesz aki ezekre nem kíváncsi, de akkor is. 17 éves vagyok nincs még miről mesélnem neki. Mit fogok neki mondani hol vannak a nagyszülei? Az unokatestvérei (amik az apai ágamról vannak, de mivel Paul a gyerek közelébe nem fog menni cseszhetem), meg ilyenek. Nem akarok itt lenni a fiúknál, de Londonba nem megyek vissza. A másik ami miatt lelkiismeret furdalásom van, hogy el akartam vetetni. Hogy juthatott ilyen az eszembe? Már most szörnyű anya vagyok. A mai nap talán normális nap lesz. Louis azt mondta elvisz baba ruhát meg mindenféle cuccot vásárolni. Reggel (mint mostanában mindig) megint mellettem aludt. Kikeltem az ágyból majd ruhát kerestem. Meg is találtam a megfelelő szettet. Mivel most már nem nagyon férek bele a felsőimbe így nekem sem ártana pár ruhát vennem.
Lehet kicsit elegáns ruha, de mást nem találtam. Két kar ölelte át a derekam majd egy puszit kaptam a nyakamra.
- Jó volt arra felkelni, hogy egy szál bugyiban állsz előttem miközben nekem pucsítasz! - kuncogott nyakamba amitől tetőtől talpig vörös lettem - De kis elegáns vagy. Kinek akarsz tetszeni?
- Senkinek csak más ruha nem jön rám. Haspólót nem veszek fel ugyanis abból a fél mellem kint lenne meg nem szeretnék megfázni.
- Az első opció nem lenne olyan rossz. Majd ha haza jöttünk.
- Hülye!
Megfordultam karjaiba így szemtől szemben álltam vele. Hirtelen ötlettől karjaimat átfontam nyakán majd fejemet vállára hajtottam. Nem akartam szorosan megölelni mert akkor összenyomom a hasam. Louis keze derekamon voltak ami lejjebb csúszott a fenekemre. Belekuncogtam nyakába amitől kirázta a hideg. Erre erősen belemarkolt fenekembe amitől nyakába nyögte.
- Ne játsz a határaimmal!
- Játszhatok mert nem tehetsz semmit még minimum 4 hónapig!
- Basszus! - mondja mérgesen majd szemei felcsillannak - Azt nem tiltja semmi, hogy te ne csinálhatnál semmit! Vagy, hogy tapizni nem szabad! - simogatja a seggem
- Nem fogok csinálni semmit! És mondtam már, hogy ne tapizz! - nyögtem ahogy erősen markolt meg
- Ez nem meggyőző! - kuncogott - Majd ha hazaértünk folytatjuk.
- Nagyon vicces!
Elköszöntünk a fiúktól majd elmentünk egy plázába. Kerestünk egy baba boltot ahol izgatottan választottam a ruhák között. A feliratokon nagyon nevettem. Viszont találtam két nagyon jó ruhát. Az egyik:
A másik pedig:
Ez a kettő tetszett legjobban. Vettem még bodydikat, meg három pár baba cipőt. Louis vette meg az alap dolgokat. Pelenka, popsitörlő, hintőpor stb.
- Megvesszük együtt a többi cuccot? - kérdi félénk mosollyal Louis mire egy hatalmasat bólintok
Egész nap tök jól elvagyunk. Rengeteg mindent tudtam meg most róla. Én is sok mindent meséltem neki. Elmondtam hogyan kerültem Londonba, milyen voltam gyerekkoromban meg ilyenek. Jót nevettünk egymáson. Mint mindig valami most is közbe jött. Ez nem más mint csomó paparazzi és rajongó. Miért mindig minket találnak meg? Louis gyorsan behúzott egy mosdóba ahol bezárkóztunk egy férfi WC-be. Micsoda romantikus hely. Halkan kuncogtam ahogy szorosan Louis-on voltam ugyanis nagyon kicsi itt a hely. Megfogtam majd feltérdeltem a lehajtott üllökére és magamban azon imádkoztam nehogy leszakadjon. Nem is ez volt a fő gond. Hanem Louis. Előttem állt így egy szintben volt az arcom a "Kis Tommo"-val. Ahogy felnéztem rá ő is majd egy perverz vigyor ült ki arcára. Hallottam ahogy pár újságíró (????!!!!!) bejött így gondoltam kicsit szórakozunk. Kigomboltam Louis nadrágját, lehúztam az alsójával így szembe találtam magam nem kis méretével. Nyeltem egy hatalmasat majd kezemet elkezdtem mozgatni. Majdnem felnyögött ami elárulta volna, hogy itt vagyunk, de visszafogta magát. Légzése szapora lett, egyenletlen. Én csak vigyorogtam majd gyorsítottam a tempón. Már a csúcs szélén volt mikor az újságírók kimentek én pedig azonnal abbahagytam. Felnyögött majd mérgesen nézett rám.
- Ha már elkezdtél valamit be is fejezhetnéd! - lihegi mire rákacsintottam majd végignyaltam egész hosszán
Rögtön a padlóra is élvezett egy hatalmas nyögés kíséretében. Mint aki jól végezte dolgát kiszökdeltem a férfi mosdóból majd megvártam Louis-t. Ő mérgesen nézett rám én pedig ártatlan tekintettel bámultam rá.
- Ezt vissza kapod még! - suttogta fülembe
Három óra múlva babakocsival, bútorokkal (amik befértek a kocsiba a többit kihozzák holnap), pelenkázóval, ruhákkal meg meg mindenféle cuccal ami kell. Alig tudtunk bepakolni a kocsiba, de megoldottuk. Mikor hazaértünk a fiúk nem engedtek pakolni így a ruhákat bevittem a szobánkba majd néztem ahogy pakolnak a szobába.
- Hogy tudtatok ennyi cuccot hozni a kocsiban? - kérdezte Niall
- Nem tudom. Csak bepakoltunk! - mondom vállat vonva
A nap további részét én azzal töltöttem, hogy a babaszobát tervezgettem Louis-al. A többiek vigyorogva néztek minket csak nem tudom miért. Lehet kicsit ötbbet érzek Louis iránt amit ő soha tnem tudhat meg, de attólmiért kell ránk vigyorogva nézni. Úgy tekint rám mint egy barátra aki csak a nyakán van. Mondjuk a mai nap után nem biztos, hogy kevés érzelmet táplálok Louis iránt. Ahogy mosolygott, ölelt, puszit adott az arcomra, amit csináltam a mosdóban, mennyi a közös bennünk. Ahogy Louis-ra gondolok egy érzés jut róla eszembe. A szerelem. Rájöttem szerelmes lettem Louis Tomlinson-ba.
Lehet kicsit elegáns ruha, de mást nem találtam. Két kar ölelte át a derekam majd egy puszit kaptam a nyakamra.
- Jó volt arra felkelni, hogy egy szál bugyiban állsz előttem miközben nekem pucsítasz! - kuncogott nyakamba amitől tetőtől talpig vörös lettem - De kis elegáns vagy. Kinek akarsz tetszeni?
- Senkinek csak más ruha nem jön rám. Haspólót nem veszek fel ugyanis abból a fél mellem kint lenne meg nem szeretnék megfázni.
- Az első opció nem lenne olyan rossz. Majd ha haza jöttünk.
- Hülye!
Megfordultam karjaiba így szemtől szemben álltam vele. Hirtelen ötlettől karjaimat átfontam nyakán majd fejemet vállára hajtottam. Nem akartam szorosan megölelni mert akkor összenyomom a hasam. Louis keze derekamon voltak ami lejjebb csúszott a fenekemre. Belekuncogtam nyakába amitől kirázta a hideg. Erre erősen belemarkolt fenekembe amitől nyakába nyögte.
- Ne játsz a határaimmal!
- Játszhatok mert nem tehetsz semmit még minimum 4 hónapig!
- Basszus! - mondja mérgesen majd szemei felcsillannak - Azt nem tiltja semmi, hogy te ne csinálhatnál semmit! Vagy, hogy tapizni nem szabad! - simogatja a seggem
- Nem fogok csinálni semmit! És mondtam már, hogy ne tapizz! - nyögtem ahogy erősen markolt meg
- Ez nem meggyőző! - kuncogott - Majd ha hazaértünk folytatjuk.
- Nagyon vicces!
Elköszöntünk a fiúktól majd elmentünk egy plázába. Kerestünk egy baba boltot ahol izgatottan választottam a ruhák között. A feliratokon nagyon nevettem. Viszont találtam két nagyon jó ruhát. Az egyik:
A másik pedig:
Ez a kettő tetszett legjobban. Vettem még bodydikat, meg három pár baba cipőt. Louis vette meg az alap dolgokat. Pelenka, popsitörlő, hintőpor stb.
- Megvesszük együtt a többi cuccot? - kérdi félénk mosollyal Louis mire egy hatalmasat bólintok
Egész nap tök jól elvagyunk. Rengeteg mindent tudtam meg most róla. Én is sok mindent meséltem neki. Elmondtam hogyan kerültem Londonba, milyen voltam gyerekkoromban meg ilyenek. Jót nevettünk egymáson. Mint mindig valami most is közbe jött. Ez nem más mint csomó paparazzi és rajongó. Miért mindig minket találnak meg? Louis gyorsan behúzott egy mosdóba ahol bezárkóztunk egy férfi WC-be. Micsoda romantikus hely. Halkan kuncogtam ahogy szorosan Louis-on voltam ugyanis nagyon kicsi itt a hely. Megfogtam majd feltérdeltem a lehajtott üllökére és magamban azon imádkoztam nehogy leszakadjon. Nem is ez volt a fő gond. Hanem Louis. Előttem állt így egy szintben volt az arcom a "Kis Tommo"-val. Ahogy felnéztem rá ő is majd egy perverz vigyor ült ki arcára. Hallottam ahogy pár újságíró (????!!!!!) bejött így gondoltam kicsit szórakozunk. Kigomboltam Louis nadrágját, lehúztam az alsójával így szembe találtam magam nem kis méretével. Nyeltem egy hatalmasat majd kezemet elkezdtem mozgatni. Majdnem felnyögött ami elárulta volna, hogy itt vagyunk, de visszafogta magát. Légzése szapora lett, egyenletlen. Én csak vigyorogtam majd gyorsítottam a tempón. Már a csúcs szélén volt mikor az újságírók kimentek én pedig azonnal abbahagytam. Felnyögött majd mérgesen nézett rám.
- Ha már elkezdtél valamit be is fejezhetnéd! - lihegi mire rákacsintottam majd végignyaltam egész hosszán
Rögtön a padlóra is élvezett egy hatalmas nyögés kíséretében. Mint aki jól végezte dolgát kiszökdeltem a férfi mosdóból majd megvártam Louis-t. Ő mérgesen nézett rám én pedig ártatlan tekintettel bámultam rá.
- Ezt vissza kapod még! - suttogta fülembe
Három óra múlva babakocsival, bútorokkal (amik befértek a kocsiba a többit kihozzák holnap), pelenkázóval, ruhákkal meg meg mindenféle cuccal ami kell. Alig tudtunk bepakolni a kocsiba, de megoldottuk. Mikor hazaértünk a fiúk nem engedtek pakolni így a ruhákat bevittem a szobánkba majd néztem ahogy pakolnak a szobába.
- Hogy tudtatok ennyi cuccot hozni a kocsiban? - kérdezte Niall
- Nem tudom. Csak bepakoltunk! - mondom vállat vonva
A nap további részét én azzal töltöttem, hogy a babaszobát tervezgettem Louis-al. A többiek vigyorogva néztek minket csak nem tudom miért. Lehet kicsit ötbbet érzek Louis iránt amit ő soha tnem tudhat meg, de attólmiért kell ránk vigyorogva nézni. Úgy tekint rám mint egy barátra aki csak a nyakán van. Mondjuk a mai nap után nem biztos, hogy kevés érzelmet táplálok Louis iránt. Ahogy mosolygott, ölelt, puszit adott az arcomra, amit csináltam a mosdóban, mennyi a közös bennünk. Ahogy Louis-ra gondolok egy érzés jut róla eszembe. A szerelem. Rájöttem szerelmes lettem Louis Tomlinson-ba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése